királyi jog (lat. ius regium): a régi magyar magánjogban az ország Szent Koronájának joghatósága, amelynél fogva a korona az összes földbirtokot képviseli, s közvetlenül minden magánjogi birtoknak alapja. - A →királyi adomány nem egyéb, mint a ~nak a kedvezményezettre való átruházása. Ezen alapult a m. jog alapelve, hogy minden nemesi birtok eredetileg a Szt Koronától függött, s két csatorna van, amelyen ahhoz visszatér, a →magszakadás és a →hűtlenség. Ha a nemesi birtok e két okból tényleg visszatért a koronához, apertum, 'nyilvános', ha viszont a jogilag a koronára visszaszállt birtokot ténylegesen más tartotta hatalmában, latens, 'lappangó' ~ról volt szó. Ez utóbbin alapult az ún. peres adomány, melynek jogát a kedvezményezettnek peres úton kellett érvényesítenie. A ~ 100 év alatt évült el. Az →ősiség eltörlésével a ~ jelentőségét vesztette. 88

Pallas X:564.